2014. április 15., kedd

Pizzapuffancs


Erre a receptre a Szalay-könyvek sorozatban megjelent Kreatív nyár c. könyvben bukkantam (szerző: Könnyü Mária, 2013.), és rögtön megdobogtatta a szívemet. Pizza ÉS puffancs, két egészen csodálatos szó - biztos voltam benne, hogy az elegyük sem lehet rossz. Ráadásul egy igazán egyszerű, gyorsan elkészíthető receptről van szó, tehát még fél kézzel sem tartott vissza attól semmi, hogy kipróbáljam. Rendkívüli megérzéssel egyből dupla adagot csináltam, így nagy nehezen sikerült megmenteni egy pár darabot másnapra is - de az az igazság, a kicsik kezéből úgy kellett kicsavarni a sokadikat... szóval, a pizzapuffancs jött, látott és győzött. 
Próbáljátok ki, mert tényleg gyorsan megvan, sütőben megsüthető, és bulikra is ideális ennivaló - csak egy kis finom paradicsomszósz kell mellé, amibe lehet mártogatni (de magában is tízpontos). És ha idézhetek egy kilencéves kislányt a dologról: "Bárcsak az egész élet abból állna, hogy jókat beszélgetünk, és közben folyamatosan pizzapuffancsot eszünk."
Hát mit mondjak - egyetértek. :-)


Pizzapuffancs

Hozzávalók (kb. 16 db-hoz):


20 dkg liszt
1,6 dl tej
1 tojás
15 dkg mozzarella (nem a zacskós, lében ázós, hanem a rendes sajt - helyettesíthető másféle sajttal is persze)
5 dkg parmezán
10 dkg kolbász (ehhez a puhább típusú jobb)
1 teáskanál sütőpor
1 evőkanál pizzafűszer (ezt persze házilag a legjobb keverni)


+ a tálaláshoz befűszerezett paradicsomszósz


Elkészítés:

A sütőt melegítsük elő 180 fokra.
A sajtokat reszeljük le, a kolbászt vágjuk vagy tépkedjük kis darabokra, és tegyük egy tálba. A tojást és a tejet habverővel keverjük össze, majd adjuk a sajtos-kolbászos keverékhez. Tegyük hozzá a sütőporral elkevert lisztet, a pizzafűszert és a sót, ízlés szerint. Keverjük össze az egészet alaposan - lehet, hogy kissé hígnak tűnik majd, de így jó. Evőkanál szakítsunk a masszából fánknyi adagokat, egy másik kanál segítségével kicsit formázzuk meg, majd tegyük sütőpapírral borított tepsibe.
Kb. 20 perc alatt süssük meg - akkor jó, ha szép aranybarnák a puffancsok.

A szószt melegítsük meg, és tálaljuk a frissen sült puffancsok mellé.
Csodás :-)








2014. április 11., péntek

"... az igazat mondd, ne csak a valódit..."


Ma van a költészet napja, ami egyben József Attila születésnapja - ezért most az egyik legkedvesebb versemet írom le tőle. Nagyon-nagyon örülnék, ha ti is ideírnátok kommentben a ti szíveteknek leginkább kedves verset (lehet többet is), mert olyan jó lenne látni, hogy ezekben az egyre rohanósabb években is meg tud maradni a versek varázsa, jelentősége, tisztelete... köszönöm, ha segítetek ebben. 
Én ezen a napon mindig arra gondolok, mennyire szörnyen sivár lenne az élet a költészet  nélkül - remélem, mindig lesz, aki átviszi a túlsó partra a verseket....



József Attila: Thomas Mann üdvözlése 



Mint gyermek, aki már pihenni vágyik
és el is jutott a nyugalmas ágyig
még megkérlel, hogy: „Ne menj el, mesélj” –
(igy nem szökik rá hirtelen az éj)
s mig kis szive nagyon szorongva dobban,
tán ő se tudja, mit is kiván jobban,
a mesét-e, vagy azt, hogy ott legyél:
igy kérünk: Ülj le közénk és mesélj.
Mondd el, mit szoktál, bár mi nem feledjük,
mesélj arról, hogy itt vagy velünk együtt
s együtt vagyunk veled mindannyian,
kinek emberhez méltó gondja van.
Te jól tudod, a költő sose lódit:
az igazat mondd, ne csak a valódit,
a fényt, amelytől világlik agyunk,
hisz egymás nélkül sötétben vagyunk.
Ahogy Hans Castorp madame Chauchat testén,
hadd lássunk át magunkon itt ez estén.
Párnás szavadon át nem üt a zaj –
mesélj arról, mi a szép, mi a baj,
emelvén szivünk a gyásztól a vágyig.
Most temettük el szegény Kosztolányit
s az emberségen, mint rajta a rák,
nem egy szörny-állam iszonyata rág
s mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még,
honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék,
fő-e uj méreg, mely közénk hatol –
meddig lesz hely, hol fölolvashatol?…
Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,
de mi férfiak férfiak maradjunk
és nők a nők – szabadok, kedvesek
– s mind ember, mert az egyre kevesebb…
Foglalj helyet. Kezdd el a mesét szépen.
Mi hallgatunk és lesz, aki csak éppen
néz téged, mert örül, hogy lát ma itt
fehérek közt egy európait.





2014. április 9., szerda

Zene szerdára


Az elmúlt pár napban túl sokat nem tudtam tenni a blog érdekében - nagyon fájt a kezem. Furcsa is volt nem készíteni semmit :-) Most már szerencsére javult egy kicsit, bár a jótól még messze van, de remélem, innentől már gyorsan rendbejön.
Igaz, ha teljesen őszinte akarok lenni, azért nem hagytam teljesen magukra a festékeimet-ollóimat-ragasztóimat, mert készítettem egy szép nagy karton parasztházat az iskolai színdarabhoz - és a hangsúly a "nagy"-on van :-) De ezt leszámítva próbáltam pihentetni a kezemet, hogy ne kelljen végleg bezárnom a blogot.

Úgyhogy mára csak egy kis zene van - egyik kedvencemtől, Leonard Cohentől...










2014. április 7., hétfő

Gombok süthető gyurmából


A süthető, azaz hőre keményedő gyurma egyik legizgalmasabb felhasználási módja az, ha gombokat készítünk belőle. Erről az Nők Lapja Café oldalán írtam részletesen, és ha érdekel benneteket, hogyan lehet például édes epres gombokat készíteni kislányruhára, kattintsatok ide a leírásért - sok más nagyon jó kis ötletet találhattok itt, érdemes böngészni egy kicsit...














2014. április 3., csütörtök

Vézna lábú kiscsirkék


A húsvéti készülődés persze akkor az igazi, ha a kicsik is részt tudnak venni benne. A következőkben egy olyan egyszerű papírdekoráció megvalósítását láthatjátok, ami szinte az első lépéstől az utolsóig a gyerekek műve volt, alig kellett itt-ott egy kicsit besegítenem - és szerintem nagyon is édes lett a végeredmény. Plusz előny, hogy papíron, némi fonalon és persze ragasztón-ollón kívül más nem is kell hozzá  - igazi korhatármentes, takarékos húsvéti díszekről szólnak a következő képek.

Elsőként két egymásra tett, vastagabb fehér papírból kivágtak több tojásszerű alakot:





Az egyik tojásfélt papírragasztóval alaposan bekenték. Vágtak egy darab fonalat, amit papírragasztóra fektettek, a képen látható módon:





További rövidebb darabka fonalakat kötöttek a két lelógó fonalszár végére:





Narancssárga papírból csőrt vágtak, majd mintás papírból kivágták a tarajhoz szükséges darabokat, és ezeket is a ragasztós felületre tették:




A másik tojásfelet is beragasztózták, majd rátették az alsó részre, pontosan egymáshoz illesztve a széleket.




Mintás papírból szárnyacskákat vágtak, még ezeket is odaragasztották, mindkét oldalra, és már csak egy-egy pöttyszerű szemet tettek a madárkákra, odanyomva egy vastagabb fekete filcet - ezzel készen is lettek a vézna lábú, de azért igencsak gömböc kiscsirkék, igazi húsvéti hangulatot kölcsönözve az ágaknak :-)
























Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...